Téglás Gábor

1875-1916 - publică 355 de articole pe teme de arheologie cu tematică vastă - toate epocile istorice, din
preistorie până în evul mediu.

Listă selectivă (preluată de la Gall 2014, p. 60-74)

1. Torma Zsófia, kőkorszakbeli telepek  felfedezője  (Zsófia  Torma,  descoperitoarea  aşezărilor neolitice), FővLap, 1876, 194 (pop.).
2. Hunyadból. Tordos,  Nándorválya  s  ennek  hármas  tagja  (Din    Turdaş,  Valea Nandrului şi cele trei părţi al acesteia), PN, 1876, aug. 4, 6 (pop.).
3. A kőkorszaki  ember  nyomai  Hunyad  megyében  (Urmele  omului  preistoric  descoperite  în comitatul Hunedoara), DMKÁFTÉ, 1876/1877, 1–31.
4. Az őskori  ember  telepei  Déva  legközelebbi  környékén  (Aşezările  omului  preistoric  din împrejurimile Devei), TtKözl, 1880, 123.
5. A Nándori barlang-csoport Hunyad megyében (Grupul de peşteri din comitatul Hunedoara), TtKözl, 1880, 303–315.
6. A bécsi akad. állandó ősrégészeti bizottságának munkálatai 1880-ról/Bericht der prähistorischen Commision der mathem.-nathurw. Classe der kais. Akademie der Wissenschaften über die Arbeiten im Jahre 1880, ArchÉrt 1, 1881, p. 326–328 (rap.).
7. A petákvölgyi őstelepek s a nándori barlangcsoport (Aşezări preistorice din Valea Petacului şi grupul de peşteri de pe Valea Nandru), ArchÉrt 2, 1882, 101–112.
8. Wurmband Gundaker, Über die Anwesenheit des Menschen zur Zeit der Lössbildung, Wien, 1882, în ArchÉrt 2, 1882, 310–314 (rec.).
9. A tordosi őstelep (Aşezarea preistorică de la Turdaş), ArchÉrt 2, 1882, 285–296.
10. Az aggteleki  barlang  ősembertani  jelentősége  (Importanţa  pentru  antropologie  a  omului preistoric din peştera de la Aggtelek), BSz 29, 1882, 39–53.
11. Die Nandorer Höhlen-Gruppe bei Vajda Hunyad in Siebenbürgen, MAG, 1882, 161.
12. Római bányászat Boiczán és Rudán (Mineritul roman de la Băiţa şi Ruda), HTRTÉ 2, 1882– 1883, 77–79.
13. Jelentése kirándulásáról (Raport privind excursia sa), HTRTÉ 2, 1882–1883, 92–98.
14. Bányásszobrok a római hódoltságból (Statui de mineri din epoca romană), MTAÉ, 1883, 53.
15. A godinesdi  neolithkori  barlangtelep  Hunyadmenyében  (Aşezarea  de  peşteră  din  epoca neolitică de la Godineşti), în Pulszky-album, Budapest, 1884, 23–25.
16. Neue Inschriften aus Dakien (în colaborare cu Pál Király), AEM 7, 1884, 52–55.
17. A rómaiak aranybányászata Bojczán és Rudán (Hunyadm.-ben) (Mineritul aurului în epoca romană la Băiţa şi Ruda [comitatul Hunedoara]), ArchÉrt 3, 1884, 142–147.
18. Epigraphiai curiosum Várhelyről (O curiozitate epigrafică de la Várhely), ArchÉrt 3, 1884, 147–149.
19. Urnatemetők és őstelepek Krajnában (Necropole în urnă şi aşezări preistorice în Crajna), în ArchÉrt 3, 1884, 193–200 (rec.).
20. Neolithische Höhlen-funde in Siebenbürgen, Ausland 3, 1884 (pop.).
21. A trójai ásatások ősembertani jelentősége (Importanţa săpăturii de la Troia din punctul de vedere al antropologiei omului preistoric), BSz 38, 1884, 179–200, p. 349–367.
22. A Boli hegy Petrozsény mellett, mint őskori erősség (Aşezarea întărită din epoca preistorică de la Muntele Boli), HTRTÉ 3, 1883–1884, 27–32.
23. Kirándulás a rómaiak bukovai márványbájához (Excursie la mina romană de marmură de la Bucova), HTRTÉ 3, 1883–1884, 48–50.
24. Praehistorikus adatok Déváról (Date preistorice de la Deva), HTRTÉ 3, 1883–1884, 58–59.
25. Adatok Hunyad megye prehistorikus térképéhez (Contribuţii la harta preistorică a comitatului Hunedoara), HTRTÉ 3, 1883–1884, 59–60.

267 Având în vedere dimensiunile operei publicistice a lui Gábor Téglás, nu putem pretinde că această listă este exhaustivă. Au fost traduse în limba română titlurile contribuţiilor apărute în limba maghiară şi au fost marcate rapoartele (rap.), recenziile şi notele bibliografice (rec.), lucrările de popularizare (pop.) şi necrologurile (nec.).

26. Újabb adatok Dácia helyrajzához a Sztrigy völgyéből (Noi date privind topografia istorică a Daciei din valea Streiului), HTRTÉ 3, 1883–1884, 65–67.
27. Jelentése kirándulásáról (Raport privind excursia sa), HTRTÉ 3, 1883–1884, 92–98.
28. Újabb adatok Dáciának megyénkbeli helyrajzához (Noi date privind topografia Daciei din comitatul nostru), Hunyad, 1884, 29 (pop.).
29. A karácsonyfalvai barlang őstörténelmi leletei Hunyad megyében (Descoperirile preistorice din peştera de la Karácsonyfalva/Crăciuneşti din comitatul Hunedoara), MathTtdÉrt, 1883–1884, 199–203.
30. A karácsonyfalvai barlang őstörténelmi leletei Hunyad megyében (Descoperirile preistorice din peştera de la Karácsonyfalva/Crăciuneşti din comitatul Hunedoara), TtKözl, 1884, 183.
31. Az erdőfalvi barlangok és szomszédos sziklák ősembertani leletei, tekintettel az Erdélyi Érchegység déli részén a történelemelőtti korból kimutatható átjárókra (Descoperirile preistorice din peşterile de la Ardeu şi de pe stâncile înconjurătoare, cu privire la trecătorile preistorice din sudul Munţilor Apuseni), TtKözl, 1884, 519–525.
32. Inschriften aus dem Strelthal, AEM 8, 1885, 237–245.
33. Bányászszobrok a dáciai aranyvidékről (Statuete de mineri din regiunea auriferă a Daciei), ArchÉrt 5, 1885, 16–20.
34. Az erdőfalvi barlangok és szomszédos sziklák őstörténelmi leletei (Descoperirile preistorice din peşterile din Ardeu şi de pe stâncile înconjurătoare), ArchÉrt 5, 1885, 299–307.
35. A bécsi akadémia őstörténeti bizottságának hetedik jelentése (Al şaptelea raport al comisiei preistorice de la Viena), ArchÉrt 5, 1885, 255–259 (rap.).
36. Die neuesten Gräberfunde von Watsch und -Margarethen in Krain und der Kulturkreis der Hallstädter Periode. Denkschriften der mathematischen und naturwissenschaftlichen Classe der Kais. Akademie de Wissenschaften. XLVIII, Wien, 1883, în ArchÉrt 5, 1885, p. 397–400 (rec.).
37. Lipp Vilmos, A keszthely-dobogói sírmező (Necropola de la Keszthely-Dobogó), ÉTTK XI/8. Budapest, 1884, în BSz 44, 1885, 462–466 (rec.).
38. A Közép Marosvölgy barlang-telepei (Aşezările-peşteri de pe valea Mureşului mijlociu), FöldrKözl, 1885, 189–208.
39. Bergbaudenkmäler aus Dacien, MAG 1885, 34.
40. Egy új csontbarlang Toroczkó vidékén, a bedellői határban (O nouă peşteră cu schelete din regiunea Toroczkó/Râmetea, la graniţă cu Bedellő/Izvoarele), MathTtdKözl 18, 1885, 54–65.
41. A boiczai barlangok és azok őstörténelmi jelentősége (Peşterile de la Boicza/Băiţa şi importanţa lor preistorică), MTAÉ, 1885, 47–49.
42. A boiczai barlangok és azok őstörténelmi jelentősége (Peşterile de la Boicza/Băiţa şi importanţa lor preistorică), MathTtdÉrt, 1884–1885, 140–145.
43. Őskori bányász-szobrok (Statuetele de mineri preistorici), OV, 1885, 10 (pop.).
44. A boiczai barlangok és azok őstörténelmi jelentősége (Peşterile de la Boicza/Băiţa şi importanţa lor preistorică), TtKözl, 1885, 265–266.
45. A Közép Marosvölgy barlang-telepei (Aşezările-peşteri de pe valea Mureşului mijlociu), MOTM, 1885, 246–250.
46. A barlangi ember egyik tanyája Hunyadmegyében (Sălaşul unui om preistoric din comitatul Hunedoara), Nemzet, 1885, 134 (pop.).
47. Jelentése a régi bányászat érdekében tett kutatásairól (Raportul referitor la cercetările efectuate privind mineritul antic), TRÉ, 1879–1885, 75–76.
48. A római bányászat Erdélyben (Mineritul roman din Transilvania), TRÉ, 1879–1885, 132–143.
49. Történelemelőtti ólomipar és ólombányászat Karinthiában (Industria şi mineritul plumbului în preistoria Karinthiei), TtKözl, 1885, 129–131.
50. Egy új csontbarlang Hunyad megyében (O nouă peşteră cu schelete din comitatul Hunedoara), Hunyad, 1886, 51 (pop.).
51. Újabb adalékok Dácia helyrajzához (Noi date privind topografia Daciei), HTRTÉ 4, 1885– 1886, 25–28.

52. A Maros jobbparti barlangok rövid ismertetése (Scurtă prezentare a peşterilor de pe malul drept al Mureşului), HTRTÉ 4, 1885–1886, 95–99.
53. Egy új csontbarlang a Déli Kárpátok szegélyzetében (O nouă peşteră cu schelete din marginea Carpaţilor sudici), Nemzet, 1886, 229 (pop.).
54. A római bányászat Erdélyben (Mineritul roman din Transilvania), ORETÉ, 1879–1885, 132–143.
55. Neue Inschriften aus Dacien, AEM 10, 1886, 234–239.
56. A pótsági bronzleletről (Aranyos ). Két képes táblával (Descoperirile de bronz de la Pótság [c. Aranyos]; cu două planşe ilustrative), ArchÉrt 6, 1886, p. 148–151.
57. A jánosfalvi római kőbánya és annak három jelképe Udvarhely megyében. Két ábrával (Cariera de piatră de la Jánosfalva/Ioneşti şi cele trei simboluri ale sale în comitatul Odorheiului; cu două figuri), ArchÉrt 6, 1886, 255–259.
58. Orvosok és  természetvizsgálók  buziási  nagy  gyűlése   (Şedinţa  plenară  a  medicilor  şi specialiştilor ştiinţelor naturii de la Buziaş), ArchÉrt 6, 1886, 378 (rap.).
59. A hunyadmegyei Tört. és Rég. Társulat közgyűlése (Adunarea generală a Asociaţiei Istorice şi Arheologice din comitatul Hunedoara), ArchÉrt 6, 1886, 379 (rap.).
60. Praehistoricus arany-, vas- és kőbányászati eszközök Daciában (Unelte preistorice privind mineritul de aur, fier şi piatră de pe teritoriul Daciei), ArchKözl 9, 1886, 106–121.
61. Kirándulás a rómaiak bukovai márványbányájához (Călătorie la mina romană de la Bucova), HTRTÉ, 1886, 48–50.
62. Egy új csontbarlang a hunyadmegyei Petrosz falu határán (O nouă peşteră cu schelete în zona satului Petrosz/Petros), MTAÉ, 1886, 74–76.
63. A Közép Marosvölgy őstörténelmi nevezetteségű barlangjai (Peşterile din zona Mureşului mijlociu şi semnificaţia lor în epoca preistorică), Orvos-természettudományi Értesítő 11, 1886, 187–210.
64. Függelék (Király Pál: A sarmisegetusai Mithraeum közleményéhez) (Apendice la lucrarea lui Pál Király: Mithraeum-ul de la Sarmizegetusa), ArchKözl 15, 1887, p. 129.
65. Praehistorikus czinoberbánya-nyomok Szerbiában (Urmele unei mine de cinabru din Serbia), ArchÉrt 7, 1887, 92 (rap.).
66. Praehistorikus vas-olvasztó Besenyőn (Háromszékm.) Képes táblával (Cuptor de fier preistoric de la Besenyő/Pădureni; cu planşă), ArchÉrt 7, 1887, 153–157.
67. A manikovai barlang csontkészítményei (Uneltele de os din peştera de la Manikova), ArchÉrt 7, 1887, 189–190 (rap.).
68. Much, Die Kupferzeit in Europe, în ArchÉrt 7, 1887, p. 66–68 (rec.).
69. Die Geschichte des Eisens, în ArchÉrt 7, 1887, p. 274–275 (rec.).
70. Blümmer. Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei Griechen un Römern, în ArchÉrt 7, 1887, p. 363–366 (rec.).
71. A noricumi vas hazájában (În patria fierului din Noricum), BSz 50, 1887, 463–470.
72. Az őskori ember telepei Déva legközelebbi környékén (Aşezările omului preistoric din zonele cele mai apropiate de Deva), DMKÁFTÉ, 1886–1887.
73. Őskori nemesfémbányászatunk  némely  adalékai  (Câteva  contribuţii  la  mineritul  metalelor preţioase din epoca preistorică), ErdMúz 7, 1887, 116–152.
74. Az ispánlaki nagy bronzlelet (Marele tezaur de bronz de la Şpălnaca), ErdMúz 7, 1887, 331–334.
75. A háromszéki aranykincs (Tezaurul de aur din Trei Scaune), ErdMúz 7, 1887, 347–357.
76. A Gyógyvölgy és annak sziklaszorosai Hunyadmegyében (Valea Geoagiului şi strâmtorile sale din comitatul Hunedoara), FöldrKözl 15, 1887, 401–418.
77. A bedellői  és  petroszi  csontbarlangok  (Peşterile  cu  schelete  de  la  Bedellő/Izvoarele  şi Petrosz/Petros), FöldrKözl 15, 1887, 568–576.
78. A római márványbányászat Dáciában (Mineritul marmurei în Dacia), FővLap, 1887, 81 (pop.).
79. Az őskori bányászat eszköztárából (Instrumentele mineritului preistoric), FővLap, 1887, 155 (pop.).
80. Jánosfalvai régiségek (Antichităţile de la Ioneşti), FővLap, 1887, 185 (pop.).

81. A barlangi ember otthona (Casa omului din peşteră), FővLap, 1887, 243 (pop.).
82. A magyarországi rézkorszak analógiája Svájczban (Analogia din Elveţia a epocii cuprului din Ungaria), Kolozsvár/Cluj, 1887, 74 (pop.).
83. A derzsi sírkő (Monumentul funerar de la Székelyderzs/Dârjiu), Kolozsvár/Cluj, 1887, 160 (pop.).
84. Az Erdélyi-medence őstörténelméhez (Contribuţii la preistoria Bazinului Transilvaniei), OTTÉ 12, 1887, 55–87, 181–204, 299–312.
85. Résumé sur les sites préhistoriques du plateau transylvanien, OTTÉ 12, 1887, 349–352.
86. Hol gyártották Dacia őslakói kézi malomköveiket? (Unde au produs locuitorii preistorici ai Daciei pietre pentru morărit?), ArchÉrt 8, 1888, 91.
87. Őskori sculptura a tordai hasadékból (Sculptură preistorică de la Cheile Turzii). Egy ábrával, ArchÉrt 8, 1888, 92.
88. Smirgel véső a csáklyai telepről (Daltă şmirghel din aşezarea de la Csáklya/Cetea), ArchÉrt 8, 1888, 92–93.
89. Rézkori tárgyak az erdélyi-medencze területéről (Piese de cupru de pe teritoriul Bazinului Transilvaniei), ArchÉrt 8, 1888, 116–125.
90. Római  lámpa   a   Bodza   szoros   torkolatától   Nagyborosnyóról   (O   lampă   romană   de   la Nagyborosnyó/Boroşneu Mare, din zona strâmtorii Bodza/Buzău), ArchÉrt 8, 1888, 183–184.
91. A krasznai aranyrudak (Lingourile de aur de la Crasna), ArchÉrt 8, 1888, 184.
92. Római sisak  Székelykocsárdról  (Casca  militară  romană  de  la  Székelykocsárd/Războieni), ArchÉrt 8, 1888, 184–185.
93. Pókafalvi bronztükör (Oglinda de bronz de la Pókafalva), ArchÉrt 8, 1888, 185–186.
94. Kőbuzogányokról az erdélyi-medencze területén. Két képes táblával (Buzdugane de piatră din Bazinul Transilvaniei; cu două planşe ilustrative), ArchÉrt 8, 1888, 417–421.
95. Neue Höhle aus dem Siebenbürgische Erzgebirge, Ausland, 1888, 22 (pop.).
96. Király Pál, A sarmisegetusai Mithraeum, Budapest 1886 (Király Pál, Mithraeum-ul de la Sarmizegetusa, în BSz 53, 1888, 464–471 (rec.).
97. Adalékok Dacia felirattanához (Contribuţii la studiul inscripţiilor din Dacia), ErdMúz 8, 1888, 56–69, 237–257.
98. Ampelum, mint Dacia aranybányászatának központja (Ampelum, centrul mineritului aurului din Dacia), ErdMúz 8, 1888, 295–314.
99. A régi aranyáldás idejéből (Régészeti tárcza) (Din vremea binecuvântării cu aur) (partea arheologică), FővLap, 1888, 95 (pop.).
100. Régi arany karikákról (Despre inelele de aur vechi), FővLap, 1888, 177 (pop.).
101. Hunyad megye barbár fémleletei (Descoperirile de metal aparţinând barbarilor din comitatul Hunedoara), HTRTÉ 5, 1887–1888, 51–64.
102. A krasznai aranykincs az irodalomban (Tezaurul de aur de la Kraszna/Crasna în literatură), Kolozsvár/Cluj, 1888, 52 (pop.).
103. A kisbányai (boiczai) sziklaszoros és barlangjai Hunyad megyében/ (Strâmtoarea şi peşterile de la Kisbányai (Boicza)/Băiţa din comitatul Hunedoara), Magyar Salon, 1888, 520–522 (pop.).
104. Ujabb kő- és bronzkori leletek az erdélyi medencze területéről. (Jelentés az Muz-Egyl. Megbízásában 1887 nyarán tett erdélyi körútjának őstörténelmi eredményeiről) (Neuere funde aus dem Stein- und Bronze-zeiltalter im gebiete des Siebenbürgischen Beckens), OTTÉ 13, 1888, p. 67–74, 136.
105. Praehistorische Gold- und Steingrubbenwerkzeuge aus Dacien, ÖZBH 36, 1888, 1–3.
106. Római márványbánya a Bisztravölgyben, Bukova hunyadmegyei falu határában/Römischer Marmorbruch im Bisztrathale, ArchKözl 14, 1889, 123–136.
107. Hátszegvidéki aranyleletekről (Despre antichităţile de aur din zona Haţegului), ArchÉrt 9, 1889, 59–62.
108. Őskori buvárlatok a Lajtán túl (Cercetări preistorice de dincolo de Leitha/Lajta), în ArchÉrt 9, 1889, 276–278 (rec.).

109. Római kőbányászat a tordai hasadék keleti torkolata felett (Mineritul pietrei în epoca romană dincolo de defileul estic de la Cheile Turzii, ArchÉrt 9, 1889, 289–295.
110. Római kőbánya a dévai Bezsán nevű hegyen. Négy képes táblával (Cariera romană de piatră de pe muntele Bejan/Bezsán din Deva); cu patru planşe ilustrative, ArchÉrt 9, 1889, 390–395.
111. Zwei neue Knochenhöhlen aus Siebenbürgen, Ausland, 1889, 19 (pop.).
112. Újabb feliratok az erdélyi aranyvidékről (Noi inscripţii din regiunea auriferă a Transilvaniei), ErdMúz 9, 1889, 180–184.
113. Újabb adalékok Dacia felirattanához (Noi contribuţii la studiul inscripţiilor din Dacia), ErdMúz 9, 1889, 357–367 (în colaborare cu Pál Király).
114. Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról (Studii privind mineritul aurului în epoca romană), ÉTTK 14,
115. Római márványbánya a Bisztravölgyben, Bukova hunyadmegyei falu határában/Römischer Marmorbruch im Bisztrathale, FöldtKözl 17, 1889, 154–160, 209–222.
116. A Peutinger-tábla egyik dáciai állomásának, Blandianának meghatározása (Definirea unei staţiuni, Blandiana, pe Tabula Peutingeriana), FöldrKözl 17, 1889, 449–454.
117. Az apahidai kincslelet (Tezaurul de la Apahida), FővLap, 1889, 208 (pop.).
118. Nemesfém bányászatunk (Mineritul nostru de metale preţioase), Századok 23, 1889, 385– 391.
119. Hunyadmegyének a törökvilágban szerepelt barlangerődítményei (Fortificaţiile din peşteri din perioada turcească din comitatul Hunedoara), Századok 23, 1889, 19–29.
120. Beiträge zum Goldbergbau des vorrrömischen Dacien, Ungarische Revue, 1889, 260–266, 323–334.
121. Neue Inschriften aus Dakien, AEM 13, 1890, 192–199.
122. Die Lage von Blandiana, AEM 13, 1890, 199–200.
123. Jupiter és Junó szoborcsoportról (Despre statuile zeilor Jupiter şi Juno), ArchÉrt 10, 1890, 360–362.
124. Őskori aranyékszer Várhelyről (Sarmisegethusa) (O piesă de aur preistorică de la Várhely/Grădiştea [Sarmizegetusa]), ArchÉrt 10, 1890, 446.
125. Korábia római bányászata és kettős síremléke Zalatna közelében (Mineritul roman de la Corabia şi cele două necropole din zona Zlatnei), Magyar Tudományos Akadémia kiadványa, Budapest,
126. A rómaiak bányaadmistratioja Dáciában (Administraţia minelor romane din Dacia), BKL 23, 1890, 92–94, 99–101, 110–111.
127. Julius Alexander, állami vállalkozó Daciában (Julius Alexander, întreprinzător al statului în Dacia), ErdMúz 10, 1890, 92–93.
128. Újabb adalékok Dacia felirattanához (Noi contribuţii la studiul inscripţiilor din Dacia), ErdMúz 10, 1890, 388–390.
129. A rómaiak aranybányászatának őrvidéke Dáciában (Zonă de graniţă a mineritului roman în Dacia), FöldrKözl 18, 1890, 326–349.
130. Újabb adalékok a dáciai érczhegység és bányászatának epigraphiájához/Neuere Beiträge zur Epigraphie des Dazischen Erzgebirges und Bergbaues, FöldtKözl, 1890, 182–187, 233–236.
131. Archaeologiai képzelgés (Fantezii arheologice), FővLap, 1890, 344 (pop.).
132. Újabb barlangok az erdélyrészi Érchegység övéből (Noi peşteri din Munţii Apuseni), MathTtdKözl 23/1,
133. Die Bergwerksverwaltung der Römer in Dazien, Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen, 38, 1890, 42l p.
134. Rövid kalauz a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Múzeumának látogatói számára (Scurt ghidaj pentru vizitatorii Muzeului Asociaţiei Istorice şi Arheologice din Hunedoara), Déva/Deva,
135. Római bányászemlékekről a maros-dunaközi Szemenik hegységből (Despre antichităţile legate de minerit din Munţii Semenic), ArchÉrt 11, 1891, 61–63.

136. A Korábia római bányászata és kettős sírmezeje Zalatna közelében (Mineritul roman de la Corabia, din zona Zlatnei), ArchKözl, 1891, 1–44.
137. Séta a dévai múzeumban (Plimbare în muzeul din Deva), DMKÁFTÉ, 1890/1891, 3–12.
138. Tanulmányok a rómaiak dáciai aranybányászatáról (Studii despre mineritul aurului la romani), ÉTTK 14/6, 1891, p. 6–99.
139. Tanulmányok a rómaiak daciai aranybányászatáról. Az aranybányászat ethnografiai és administrationális szervezete Dáciában (Studii privind mineritul aurului la Organizarea etnografică şi administrativă a mineritului aurului din Dacia), ÉTTK 16/1, 1891.
140. Újabb adalékok Dácia föld- és helyiratához (Noi contribuţii privind geografia şi topografia Daciei), FöldrKözl 19/2, 1891, 65–86.
141. Újabb adatok a verespataki bányászat legrégibb történetéhez/Neuere Daten zur ältesten Geschichte der Verespataker Bergbauer, FöldtKözl 21, 1891, 181–184, 214–216.
142. Neuere Daten zur ältesten Geschichte der Verespataker Bergbauer, UM-IZ 7, 1891, 129.
143. Dácia római bányászatának néprajzi viszonyairól (Despre situaţia etnografică a mineritului roman din Dacia), FővLap, 1891, nr. 115 (pop.).
144. A vidéki múzeumokról (Despre muzeele provinciale), FővLap, 1891, 204 (pop.).
145. Apulum, Gyulafehérvár az ó-korban (Apulum, Gyulafehérvár/Alba Iulia în antichitate), FővLap, 1891, 324 (pop.).
146. Újabb barlangok az erdélyi érczhegység övéből és a Fejér-Körös Hunyad megyei völgyszakaszáról (Noi peşteri din zona Munţilor Apuseni şi a văii Crişului Alb, de pe teritoriul comitatul Hunedoara), Mathematikai és Természettudományi Közlemények 24/5, 1891, 303–338.
147. A rómaiak dáciai aranybányászatának ethnographiai viszonyai és adminisztrationalis szervezete (Relaţiile etnografice şi stuctura administrativă a mineritului roman al aurului din Dacia), MTAÉ, 1891, 92–96.
148. A rézkori civilizáció emlékei Háromszéken és szomszédos vidékein (Urmele civilizaţiei cuprului din Trei Scaune şi din zonele învecinate), SZNM, 1891, 9–15.
149. A történelemelőtti Dáciáról (Despre Dacia preistorică), ArchÉrt 12, 1892, 403–410.
150. Kis-Kalán (Aquae) római fürdője és kőbányászata Hunyadmegyében (Baia romană de la Călanul Mic [Aquae] şi mineritul pietrei în comitatul Hunedoara), ArchÉrt 12, 1892, 202–210.
151. Dácia őskori aranybányászatának forgalmi összeköttetései és a római kormány telepítési rendszere a dáciai érchegységben (Legăturile dintre răspândirea mineritului aurului Daciei preistorice şi sistemul de colonizare a guvernului roman în Munţii Apuseni), FöldrKözl 20, 1892, 65–92.
152. A Hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat vivmányai (Rezultatele Societăţii istorice şi arheologice din comitatul Hunedoara), HTRTÉ 6, 1891–1892, 26–36.
153. Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Múzeuma (Muzeul Asociaţiei Istorice şi Arheologice din comitatul Hunedoara), HTRTÉ 6, 1891–1892, 109–118.
154. Újabb barlangok az erdélyi Érczhegység és a Fehérkörös hunyad-megyei völgyszakaszából (Noi peşteri din Munţii Apuseni şi zona văii Crişului Alb, de pe teritoriul comitatului Hunedoara), MTAÉ, 1892, 206–208, 606–608.
155. Dácia aranybányászatának katonai őrvidéke Dévától–Tordáig vagyis a Maros terén fel az Aranyosig (Zona de graniţă a mineritului roman din Dacia, de la Déva/Deva până la Torda/Turda, adică sus pe Mureş până la Arieş), Déva,
156. Neue Inschriften aus Dacien, AEM 16, 1893, 251–256.
157. A nagyalmási bányamívelés emlékei Hunyad megyében (Antichităţi miniere de la  Almaşu Mare), ArchÉrt 13, 1893, 133–140.
158. A római bányászok temetkezési módja Daciában (Ritualurile de înmormântare ale minerilor romani din Dacia), ArchÉrt 13, 1893, 408–412.
159. A rómaiak katonai intézkedései a daciai aranyhegyek biztonsága érdekében (Măsurile militare romane în vederea asigurării pazei munţilor de aur din Dacia), BKL 26, 1893, 216–220.
160. A rómaiak telepítési rendszere a dáciai aranybányászat érdekében (Sistemul colonizării romane în vederea sprijinirii mineritului aurului din Dacia), BSz 75, 1893, 190–203.

161. A vulkoji bányászat ősmíveletei és római művei a Korábia-hegy alján, Zalatna mellett/Die alten Gewerke des Bergbaues von Vulkoj und die römischen Bergbaue am Fusse des Korabia bei Zalatna, FöldtKözl 22/3–4, 1892, 82–86.
162. A rómaiak kőbányászata Potaissa, vagyis a mai Torda közelében/Die römischen Steinbrüche in der Nahe von Potaissa oder des heutigen Torda, FöldtKözl 21, 1893, 13–19, 79–82.
163. A Fejér-Körösvidék jelentősége a rómaiak bánya-adminisztrációjában/Die Bedeutung der Umgebungder Fejér-Körös in der Bergadmisnistration der Römer, FöldtKözl 21, 1893, p. 272– 276, 298–301.
164. Az aradi ereklye-múzeum (Muzeul de relicve din Arad), HK 6, 1893, 414–417.
165. A Hunyad megyei történelmi és régészeti társulat vívmányai a dáciai aranybányászat történetének technikai és helyrajzi kutatásában (Realizările Asociaţiei Istorice şi Arheologice din Hunedoara în cercetarea tehnică şi topografică a mineritului aurului din Dacia), HRTÉ 7, 1893, 26–36.
166. Az Erdélyi-medencze őstörténetéből (Din preistoria Bazinului Transilvaniei), Századok 27/7, 1893, 594–598.
167. Újabb adalékok az aldunai zuhatagok sziklafelirataihoz (Noi contribuţii privind inscripţiile din zona cascadelor Dunării Inferioare), ArchKözl,
168. A tabula Peutingeriana hármas útvonalából Új-Palánkától Zsuppáig, vagyis a Bisztro–Temes egyesülésénél fekvő Tibiscumig terjedő főhadi út helyrajza 9 rajzzal s 1 térképpel (Topografia drumului militar de la Új-Palánka/Nova Palanka până la Zsuppa/Jupa, adică până la confluenţa râurilor Bistriţa – Timiş), ArchKözl 22, 1894, 6–37.
169. Kikkel míveltették a rómaiak dáciai aranytelepeiket és mennyiben lehetnek ezek a mostani lakosság ősei (Cu cine exploatau romanii minele de aur şi în ce măsură se poate considera că este vorba de strămoşii populaţiei actuale), BKL 27, 1894, 202–204, 218–220.
170. Régibb középkor emlékei Magyarhonban I–II. Budapest 1894–1897 (Antichităţile începutului Evului Mediu din Ţara Ungariei), în BSz 80, 1894, 478–480 (rec.).
171. Római bányászok sírmezeje Zalatna közelében, a korábiai és botesti hegyoldalon (Necropolele minerilor romani din zona Zlatna, de pe versanţii dealurilor Corabia şi Boteşti), ErdMúz 11, 1894, 513–517.
172. A rómaiak bányászati technikája az Erdélyi Érchegység leletei szerint (Tehnica minieră romană pe baza descoperirilor din Munţii Apuseni), Az Erdélyi Muzeum Értesítője, 1894, 323–33l.
173. Újabb adalékok Dacia helyiratához: a nagyszeben-szászsebesi havasok jelentősége Dacia hadi szervezetében (Noi contribuţii privind topografia Daciei: importanţa munţilor din zona Nagyszeben/Sibiu–Szászsebes/Sebeş în organizarea militară din Dacia), FöldrKözl 22/1, 1894, 15–34.
174. Római bányászok sírleletei Dáciából (Descoperirile funerare ale minerilor romani din Dacia), Természettudományi Közlöny, 1894, 190–192.
175. Római bányákról (Despre minele romane), Természettudományi Közlöny, 1894, 599.
176. Király Pál, Dacia Provincia Augusti I–II, Nagybecskerek, 1893, în Századok 28, 1894, 432– 436 (rec.).
177. Szoborlelet Klopotiván, Várhely mellett (Statuie de la Klopotiván/Clopotiva, pe lângă Várhely/ Grădişte), ArchÉrt 15, 1895, 95.
178. Bronzkarperecz az aldunai Kozla telep illetőleg Gospodin-Dojke zuhatag mellől (O brăţară de bronz provenită din zona inferioară a Dunării, din aşezarea de la Kozla, respectiv de pe lângă cascada Gospodin-Dojke), ArchÉrt 15, 1895, 447–448.
179. Magyarországi archaeológia a Retyezát vidékén (Arheologia maghiară în regiunea Retyezát/Retezat), BH 1895, ianuarie 19 (pop.).
180. A limes Dacicus keleti része (Partea estică a limes Dacicus), MTAÉ, 1895, 413–422.
181. A Limes Dacicus két Küküllő és Olt közötti részlete Udvarhelymegye éjszaki és keleti hegységeiben Oroszfalutól Alsó-Rákosig (Cele două părţi ale Limes Dacicus între cele două Târnave şi Olt în zona munţilor comitatului Odorhei de la Oroszfalu/Ruşii-Munţii până la Alsó- Rákos/Racoş), ArchKözl 19, 1895, 5–54.

182. Dák várak Udvarhelymegye keleti és éjszaki hegyvidékein (I–II) (Cetăţi dacice din zonele muntoase din estul şi nordul comitatului Udvarhely), ErdMúz 12, 1895, 237–247, 312–319.
183. Gyulafehérvári Évkönyv (Anuarul din Alba Iulia), în ErdMúz 12, 1895, 499–501 (rec.).
184. A Vajdahunyad vidéki vasbányászat legrégibb emlékeiről (Cele mai vechi antichităţi ale mineritului fierului din regiunea Hunedoara), FöldKöz 1895, 354–356.
185. A nicopolisi diadalemlék a Dobrudzsában (Monumentul triumfal de la Nicopolis, în Dobrogea), în ArchÉrt 16, 1896, 366–369 (rec.).
186. A rómaiak végvárai a Hargita-hegység alján s a keleti határvédelem czélja és rendszere I–II (Cetăţile de graniţă ale romanilor de la poalele Munţilor Harghita şi scopul şi sistemul limesului I–II), ErdMúz 13, 1896, p. 384–389, 416–427.
187. Alsófehérmegyei Évkönyv (Anuarul din Alba Iulia), în ErdMúz 13, 1896, 441–443 (rec.).
188. Az Erdélyi Érczhegység délkeleti mészkő övében folytatott barlangkutatásaim helyrajzi és őstörténelmi eredményei (Rezultatele topografice şi preistorice ale cercetărilor mele privind peşterile din Munţii Apuseni), FöldtKözl 24, 1896, 140–186.
189. Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajanus felléptéig (Rolul cascadelor din zona Dunării Inferioare în istoria romanilor până la Traian), Századok 30, 1896, 505–518.
190. Jung Julius, Fasten der Provinz Dacien mit Beiträgen zur römischen Verwaltungsgeschichte, Innsbruck 1894, în Századok 30, 1896, 161–162 (rec.).
191. A Peutinger-tábla »Ad Scrofulas« állomásának meghatározása a Gospodinatörvény Domitianus táblája alapján (Definirea staţiei «Ad Scrofulas» de pe Tabula Peutingeriană pe baza Tablei Legii Gospodina a lui Domitianus), ArchKözl 20, 1897, 63–72.
192. Berzoviai emlékek (Antichităţile de la Berzovia), ArchÉrt 17, 1897, 28–32.
193. Kik építették a székelyudvarhelyi Budvárát (Cine a construit cetatea Budvár, de la Odorheiu Secuiesc), ArchÉrt 17, 1897, 108–115.
194. A székely-udvarhelyi római castrum és annak katonai fürdője (Castrul roman de la Székely- udvarhely şi therma sa militară), ErdMúz 14, 1897, 257–268.
195. Torma Károly érdemeinek méltatása Dácia aldunai úthálózatának kinyomozásában (Elogierea meritelor lui Károly Torma în cercetarea reţelei de drumuri a Daciei sud-dunărene), ErdMúz 14, 1897, 541–549.
196. A nagybányai kerület bányatörténetéből (Din istoria mineritului districtului băimărean), Századok 31, 1897, 344–350.
197. Kiktől tanulhatták Dácia őslakói az aranybányászatot? Minőalakban és mily rendszer szerint jutott forgalomba legrégibb aranytermelésünk? (De la cine a învăţat populaţia preistorică a Daciei mineritul aurului? În ce formă şi pe baza cărui sistem a ajuns în circulaţie producţia ei de aur?), Századok 31, 1897, 816–825.
198. Dácia délvidékének legrégibb feliratos emlékei s ezek történeti-helyrajzi jelentősége (Antichităţile epigrafice din zonele sudice ale Daciei şi importanţa lor istorică şi topografică), TRÉ, 1897, 1–14.
199. Neue Inschriften aus Dacien, AEM, 1898, 251–256.
200. A Lederata–Tibiscum hadi ut Aizis állomásának helyrajza (Topografia staţiei Aizis a drumului roman Lederata–Tibiscum), ArchÉrt 18, 1898, 1–7.
201. Római kőbányászat Porolissum közelében, Szilágy megyében (Exploatarea pietrei din zona Porolissum, în comitatul Szilágy), ArchÉrt 18, 1898, 118–124.
202. Az erdélyi Érczhegység déli felének őskori védmüvei és legrégibb lakossága I–II (Structurile de apărare a zonelor sudice a Munţilor Apuseni şi cea mai veche populaţie), ErdMúz 15, 1898, 431–440, 499–509.
203. A két Küküllő völgyfejénél látható római végvárak és határtöltések viszonya Dacia katonai és tartományi székhelyéhez, vagyis Apulumhoz (Gyulafehárvár) és Sarmisegethusahoz (Relaţia dintre cetăţile romane din bazinul celor două Târnave cu centrele militare ale provinciei Dacia, adică Apulum şi Sarmizegetusa), HTRTÉ 9, 1896–1898, 53–59.

204. Pulszky Ferencz, Magyarország archaeologiája I–III (Arheologia Ungariei I–III), în Századok 32, 1898, p. 439–446 (rec.).
205. Újabb adalékok Háromszék- és Brassómegye legrégibb múltjához (Noi contribuţii la trecutul cel mai îndepărtat al comitatelor Trei Scaune şi Braşov), Székely Nemzet 1898, 192 (pop.).
206. Centum Putei nevének helyrajzi vonatkozásai (Aspectele topografice ale numelui Centum Putei), ArchÉrt 19, 1899, 214–225.
207. Az erdélyi arany bányászat legrégibb történelmi vonatkozásai (Cele mai vechi aspecte istorice ale mineritului aurifer din Transilvania), BKL 32, 1899, 2–4.
208. Budapest régiségei (Antichităţile Budapestei), în ErdMúz 16, 1899, 167–171 (rec.).
209. Herodotos Dáciára vonatkozó földrajzi adalékainak kritikai méltatása (Critică a contribuţiilor geografice ale lui Herodot cu privire la Dacia), ÉTTK 18/1, 1899, 52–64.
210. A Marosra és a Tiszára vonatkozó legrégibb földrajzi adatok (Cele mai vechi date geografice cu privire la Maros/Mureş şi Tisza/Tisa), FöldrKözl, 1899, 320–324.
211. Felíratos kő a castellum onagrinum temetőjéből (Piatră inscripţionată din necropola de la Castellum Onagrinum), ArchÉrt 20, 1900, 75–76.
212. A dognácskai bányászat római (Centum putei) és középkori (Székasbánya) elnevezése (Denumirea romană [Centum putei] şi medievală [Székasbánya] a mineritului de la Dognácska/Dognecea), BKL 33, 1900, 57–59.
213. Dácziának Hunyadmegyére vonatkozó legrégibb földrajzából (Despre cele mai vechi menţiuni privind geografia Daciei – teritoriul comitatului Hunedoara), DMKÁFTÉ, 1900, 3–12.
214. Dacia keleti határvonala s annak védelmi rendszere a Maros felső völgyétől az Olt rákos-hévízi szorosáig (Graniţa estică a Daciei şi sistemul ei de apărare în partea superioară a văii Mureşului până la strâmtoarea Oltului de la Racu-Hoghiz), ErdMúz 17, 1900, 261–269, 313–324.
215. Újabb adatok Dácia hadszervezetéhez (Noi date privind structura organizării militare a Daciei), MTAÉ, 1900, 73–80.
216. A rozsnyai castrum s annak szerepe a törcsvári és vöröstoronyi szoros védelmében (Castrul de la Rozsnyó/Râşnov şi funcţia sa în apărarea strâmtorilor de la Törcsvár/Bran şi Vöröstorony/Turnu Roşu), Századok 34, 1900, 78–79.
217. Délmagyarország legrégibb földrajz-történelmi adalékai (Cele mai vechi completări geografico-istorice privind Ungaria de sud), TRÉ 16, 1900, 36–48.
218. Őskori, római és népvándorláskori emlékek (Antichităţile preistorice, romane şi din epoca migraţiilor), în: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Magyarország Kötete, Budapest, 1901, p. 19–36.
219. A Lederata–Tibiscumi hadiút helyneveinek értelmezése (Interpretarea denumirilor localităţilor de pe drumul militar roman Lederata – Tibiscum), EPhK, 1901, 57–59.
220. Tanulmányok Dácia dél-keleti hadi szervezetéről. A rozsnyói táborhely (Erdenburg) és jelentősége Dácia történetében (Studii privind structura militară a Daciei sud-estice. Tabăra de la Râşnov/Rozsnyó/Erdenburg şi importanţa acesteia în istoria Daciei), ÉTTK 19/5,
221. Torma Zsófia emlékezete (Amintirea doamnei dr. Zsófia Torma), HTRTÉ 12, 1901, p. 7–28 (nec.).
222. Torma Zsófia (Zsófia Torma), Déva/Deva, 1901 (nec.).
223. A római uralom történeti vázlata Dacia elbukásáig (Schiţa istoriei dominaţiei romane până la căderea Daciei), Budapest,
224. Hunyadmegye őskori telepeinek vázlatos áttekintése (Sinteza descoperirilor aşezărilor preistorice din comitatul Hunedoara), în Hunyadvármegye monographiája, Budapest, 1902, 8–22.
225. Hunyadmegye a dákok és a rómaiak idején (Comitatul Hunedoara în perioada dacilor şi a romanilor), în Hunyadvármegye monographiája, Budapest, 1902, 34–211.
226. Hunyad-vármegyei kalauz (Ghidul comitatului Hunedoara), Déva/Deva, 1902 (pop.).
227. Fortuna Salutaris és Jupiter szentélye Ampelumban vagyis a mai Zalatnán (Templul lui Jupiter şi al Fortunei Salutaris de la Ampelum, adică din Zlatna de azi), ArchÉrt 22, 1902, 7–12.

228. Az Erdélyi Kárpát Egyesület tulajdona (Averea Societăţii Carpatice Ardelene), Kolozsvár/Cluj,
229. Kikkel míveltették a rómaiak daciai aranybányáikat? (Cu cine au exploatat romanii minele din Dacia?), BKL 35, 1902, 43–44.
230. A dácziai aranybányászok temetkezési leleteiről (Despre artefactele funerare ale minerilor din Dacia), BKL 35, p. 93–94.
231. A bányász-köszöntés történetéhez (Privind istoria salutului mineresc), BKL 35, 1902, 184–185.
232. Újabb adalékok Dacia különbözö határállomásairól (Noi contribuţii privind diferite puncte de graniţă din Dacia), ErdMúz 19, 1902, 149–154.
233. Újabb adalékok Dacia felirattanához (I–V) (Noi contribuţii la studiul inscripţiilor din Dacia I– V), ErdMúz 19, 1902, 213–220, 264–273, 340–351, 394–406, 450–454.
234. A hunyadmegyei régészeti társulat és múzeumáról (Despre asociaţia şi muzeul comitatului Hunedoara), ErdMúz 19, 1902, 465–466.
235. Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina k. 1900, în ArchÉrt 23, 1903, p. 81–88 (rec.).
236. Római kőemlékekről a Nagy- és Kis Küküllő közti Somogyomról Kis-Küküllő megyében (Antichităţi de piatră romane de la Şmig, dintre Târnava Mică şi Mare în judeţul Târnava Mică), ArchÉrt 23, 1903, 278–280.
237. Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina k. 1901, în ArchÉrt 23, 1903, p. 291–293 (rec.).
238. A dácziai bányászat legrégibb bizonyítékai, tekintettel a Zsilvölgy s különösen a Vulkánhágó bányászattörténelmi jelentőségére (Cele mai vechi dovezi privind mineritul din Dacia, cu precădere asupra importanţei istoriei mineritului Văii Jiului şi mai ales al pasului Vulcan), BKL 36/2, 1903, 498–501.
239. Nagyszebenvidéki Kalauz (Ghidul regiunii Sibiului), în ErdMúz 20, 1903, 41–43 (rec.).
240. Pár adat a rómaiak három széki térfoglalásáról (Câteva date despre cucerirea romană în regiunea Trei Scaune), SzN, 1903, 192 (pop.).
241. Díszes női mellszobor a dévai múzeumban (Bust de femeie decorat în muzeul din Deva), ArchÉrt 24, 1904, 190.
242. Őskori bálványfej és kőbányászati emlék a dévai várhegyről (Capul unui idol preistoric şi urmele mineritului de piatră din cetatea de la Déva/Deva), ArchÉrt 24, 1904, 241–243.
243. Traianus előtti Dacia aldunai határkapuja (Poarta de graniţă a Daciei Dunării de Jos în epoca anterioară lui Traianus), ArchÉrt 24, 1904, 318–321.
244. A gerebenczi várcsoport (Grupul de cetăţi de la Gerebencz/Grebanac [Serbia]), ArchÉrt 24, 1904, 397–404.
245. Újabb római feliratról és Mithras emlékről Szerb-Possesenán (Despre o nouă inscripţie şi o antichitate mithraică de la Possesena/Pojejena), ArchÉrt 24, 1904, 413–414.
246. Cumont Franz, Les mystères de Mithra, Bruxelles, 1903, în ArchÉrt 24, 1904, 179–180 (rec.).
247. Mommsen Tivadar emlékezete (Amintirea lui Theodor Mommsen), ErdMúz 21, 1904, 16–23 (nec).
248. A tibódi kettős kimncslelet tanúlsága (Semnificaţiile celor două tezaure de la Tibod), ErdMúz 21, 1904, 76–78.
249. Újabb adalékok Domitianus két dácziai hadjáratához (Noi contribuţii privind cele două campanii ale lui Domitian în Dacia), ErdMúz 21, 1904, 365–372.
250. Tocilescu György régészeti felfedezése déli Dácziában (Descoperirea lui Grigore Tocilescu în Dacia sudică), ErdMúz 21, 1904, 447–453.
251. A hazai nemesfémbányászat úttörői (Pionierii mineritului metalelor preţioase), BKL 37/1, 1904, 190–191.
252. Adalékok a rómaiak dácziai bányaiparához. Egy kőfaragómester (lapidarius) czégtáblája Kis- Kalánban (Ad Aquas) (Contribuţii la economia minieră romană din O tablă a unui meşter pietrar de la Kis-Kalán/Călanu Mic [Ad Aquas]), BKL 37/1, 1904, p. 255.
253. Bányába induló római bányászcsoportozat Linaresből (Spanyolország) (Grup de mineri pornind spre mină de la Linares [Spania]), BKL 37/1, 1904, 658-660.

254. Római bányászok temploma a dácziai aranyvidék centrumában Zalatna és Brád közt a vízválasztónál (Templul minerilor romani din centrul regiunii aurifere dintre Zalatna/Zlatna şi Brád/Brad), BKL 37/2, 1904, 544–545.
255. A bányászat specziális istensége és a Szerencse Fel! római alakja: Fortuna Salutaris! Dácziában (Zeitatea specială a mineritului şi personajul roman Fortuna Salutaris! din Dacia), BKL 37/2, 1904, 798–801.
256. Az alföldi sáncok maros-dunaközi csoportjának helyrajza és technikai zerkezete (Topografia şi structura tehnică a grupului şanţurilor din Câmpia Mare între Dunăre şi Mureş), ÉTTK 20, 1904, 167–208.
257. Déva név eredete (Originea numelui Déva/Deva), HTRTÉ 14, 1903–1904, 23–24.
258. Az alföldi sáncok, maros-dunaközi csoportozatának helyrajzi és technikai szerkezete (Topografia şi structura tehnică a grupului şanţurilor din Câmpia Mare între Dunăre  şi Mureş), Századok 38, 1904, 380–381.
259. Cserni Béla, Apulumi maradványok (Cserni Béla, Antichităţile din Apulum), în Századok 38, 1904, 799 (rec.).
260. Emlékbeszéd Torma Károly tag fölött (Rămas bun de la Károly Torma, membru plin al Academiei), Budapest, 1905 (nec.).
261. A Bukuresti Múzeum (Muzeul N(aţional) din Bucureşti), ArchÉrt 25, 1905, p. 91–95.
262. Az oresaci «Sidova » nevű földvár (Cetatea de pământ de la Oresac «Sidova»), ArchÉrt 25, 1905, 114–116.
263. A temesváraljai (duplaji) Grad-Cetate nevű földvár (Cetatea de pământ de la Temesváralja⁄Dupljaja [Serbia]), ArchÉrt 25, 1905, 218–221.
264. A Cetecuje=Váracska nevű előörsi állomás a gerebenczi várcsoport előtt (Cetecuje=Váracska, staţie de avanpost în faţa grupului de cetăţi de la Gerebencz/Grebenaţ), ArchÉrt 25, 1905, 330–333.
265. Bányatörténelmi adataink a mohácsi vész előtti időszakból (Date privind mineritul istoric înaintea bătăliei de la Mohács), BKL 38/1, 1905, 33–35.
266. A dácziai aranyvidék kapcsolata a tartományi hadparancsnoksággal és a két főbányavárossal: Ampelummal és Alburnus maiorral (Legăturile zonei aurifere a Daciei cu sediul militar provincial şi cu cele două oraşe miniere Ampelum şi Alburnus Maior), BKL 38/1, 1905, 224–229.
267. Régiség-történelmi adalékok a régi Dacia aranybányászatainak mintájául szolgált Macedonia, Thracia és Moesia bányászatáról (Contribuţii privind antichităţile şi datele istorice referitoare la mineritul din Macedonia, Thracia şi Moesia, care a slujit drept model exploatării aurului din Dacia), BKL 38/2, 1905, 218–227.
268. A háromszéki Bodza-szorosban, Románia határán 1887-ben talált aranyrudak bélyegváltozatai és azok bányatörténelmi jelentősége (Tipologia ştampilelor găsite în strâmtoarea Bodza/Buzău din Trei Scaune, la graniţa cu România, în 1887), BKL 38/2, 1905, 689–706.
269. Hampel József, Thrák vallásbeli emlék Aquincumból, Budapest Régiségei 8, 1904, 5–47) (Hampel József, Un vestigiu religios tracic de la Aquincum, Budapest Régiségei 8, 1904, 5–47), în BSz 124, 1905, p. 389–395 (rec.).
270. Kuzsinszky Bálint, Római feliratok az aquincumi múzeumban, Budapest Régiségei 8, 1904, 161–176 (Kuzsinszky Bálint, Inscripţiile romane din Muzeul de la Aquincum, Budapest Régiségei 8, 1904, 161–176), în BSz 124, 1905, 399–401 (rec.).
271. A Hargita-alji töltésvonalak eredetére vonatkozó néphagyományok (Tradiţiile populare privind originea terasamentelor din Munţii Harghitei), Etn, 1905, 38–40.
272. Gonosz szellemek barlanglakásai az erdélyi Érczhegységben (Sălaşele rupestre ale spiritelor rele din Munţii Apuseni), Etn, 1905, 220–222.
273. Ördögtanya a krassó-szörénymegyei Pozsega Gaura Scrofa nevű barlangjában (Sălaşul diavolului din peştera de la Pozsega/Pojega Gaura Scrofa din comitatul Krassó- Szörény/Caraş-Severin), Etn, 1905, 297–298.
274. Decebál végső menedékvárainak holléte (Locul cetăţilor de refugiu ale lui Decebal), MTAÉ, 1905, 97–105.

275. Pár szó a nagy Alföld őskori sáncairól (Câteva idei privind marile şanţuri preistorice din Câmpia Mare), MOTM, 1905, 353–355.
276. Decebál végső menedékvárai (Ultimele cetăţi de refugiu al lui Decebal), Századok 39, 1905, 81.
277. A dobrudzsai emlékek jelentősége Dácia történetében (Importanţa antichităţilor din Dobrogea în istoria Daciei), Századok 39, 1905, 320–334.
278. A várhelyi syrus templom (Templul sirian de la Orăştie), ArchÉrt 26, 1906, 321–330.
279. Az aldunai zuhatagokkal szomszédos érczvidék bányatörténelméből, tekintettel a rómaiak müködésére és az 1719–37-iki osztrák uralomra (Din istoria mineritului zonelor feroase aflate în împrejurimile cascadelor din zona Dunării Inferioare, cu privire la activitatea romanilor şi a dominaţiei austriece din 1719–1737), BKL 39/1, 1906/1, 209–222.
280. A császári pénzverő hivatalok szervezete a rómaiaknál (Structura monetăriilor imperiale romane), BKL 39/1, 1906, 686–689.
281. A dácziai bányaadminisztráció emléke a hunyadmegyei Ruda határába eső 12 apostol bányából, Brád mellett (Urmele administraţiei minelor din Dacia aflate în hotarul localităţii Ruda, mina celor 12 apostoli, pe lângă Brád/Brad), BKL 39/2, 1906, 556–561.
282. A Felső-Garam bányatörténetéből. (A beszterczebányai kir. erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke). Összeállította és bevezetéssel ellátta Zivuska Jenő (Din istoria mineritului de pe Garamul Superior. [Cuprinsul documentelor vechi ale direcţiei pădurilor de la Beszterczebánya]), în BKL 39/2, 1906, p. 661–674 (rec.).
283. Mithra-kultusz Nabarcze alakjai hazánk területéről (Reprezentări ale cultului lui Mithras Nabarzes [omnipotens] pe teritoriul patriei noastre), EPhK, 1906, 739–743.
284. Limes tanulmányok (Studii despre Limes), ÉTTK 21, 1906, 77–106.
285. Az anatolica terményadónem a rómaiaknál (Categoria de impozite romane anatolica) KSz 20, 1906, 16–22.
286. Carl Patsch, Das Sandschak Herat in Albanien, în ArchÉrt 27, 1907, 77–81 (rec.).
287. Újab adalékok a sarmisegethusai alvilági cultus történetéhez (Noi contribuţii la istoria cultului din Sarmizegetusa), ArchÉrt 27, 1907, 368–370.
288. Téglás Gábor válasza a limestanulmányok ügyében (Răspunsul lui Gábor Téglás în problema studiilor limes-ului), ArchÉrt 27, 1907, 377–379.
289. Népvándorláskori vaskohászati maradványok a Duna-Rajna közéről (Urme  de reducere  a minereului din epoca migraţiilor dintre Dunăre şi Rin), BKL 40/1, 1907, 86–88.
290. A bodzaszorosi aranyrudak, mint a hunok betörésének útjelzői (Lingourile de aur din pasul Buzău, ca semne ale rutei invaziei hunice), AthNap 1907, 56–89 (pop.).
291. Potaissa (Torda), a dácziai sóbányászat főhelyének adminisztráczionális és művelődési emlékeiből (Antichităţile legate de administraţia şi cultura centrului minier roman de la Potaissa [Torda], BKL 40/2, 1907, 70–77.
292. Sóbányászati és kereskedelmi mérleghitelesítés a potaissai (tordai) legio Macedonica parancsnokságánál (Autentificarea balanţelor mineritului sării şi comerţului în cadrul comandamentul legiunii V Macedonica de la Potaissa), BKL 40/2, 1907, p. 430–431.
293. A limes Dacicus igazolása (Demonstraţia existenţei Limesul-ui Dacic), MTAÉ, 1907, 565–580.
294. Csörsz-árok (Şanţul Csörsz), PH, 1907, 5 mai (pop.).
295. A limes Dacicus (Limes Dacicus), Századok 41, 1907, 570.
296. Thrák lovasemlékek Dácia fővárosából, Sarmisegethusaiból (Antichităţi legate de Cavalerii traci din capitala Daciei, Sarmizegetusa), ArchÉrt 28, 1908, 82–85.
297. Hogyan néztek ki a rómaiak dácziai bányamunkásai? (A körösbányai bányászszobrok.) (Ce fel de aspect exterior au avut minerii romani din Dacia [Despre statuile miniere de la Baia de Criş]), BKL 41/1, 1908, 86–94.
298. Aquincumi kőbányászati emlék a Krisztus utáni első és második század határáról (Urmele exploatării miniere a pietrei de la Aquincum la graniţa dintre secolele I şi II Chr.), BKL 41/1, 1908, p. 382–383.
299. A vaskohászat őshazája s a nyugat-ázsiai és európai vasipar úttörői és terjesztői (Patria de origine a siderurgiei, respectiv pionierii şi transmiţătorii industriei fierului din Asia vestică şi Europa), BKL 41/1, 1908, 593–603.

300. A római vasbányászat dácziai kezelésének emlékköve, tekintettel a bányaadminisztráció főbb elveire s a császárság vasbányászatának a dunai provincziákban és Galliában kimutatható szervezetére (Urmele exploatării fierului în Dacia romană, cu privire la principalele principii de funcţionare şi organizare a minelor de fier imperiale în provinciile dunărene şi în Gallia), BKL 41/2, 1908, 66–81.
301. A görögök és rómaiak aranybányászatáról (Despre exploatarea aurului la greci şi romani), BKL 41/2, 1908, 138–155.
302. A bosnyák királyság középkori sómonopólium (Monopolul sării în regatul bosniac), BKL 41/2, 1908, 422–425.
303. A rómaiak Centum Puteijének azonossága az Árpádok Zékusbaniájával s az újabb kor Dognácskájával (Identificarea Centum Putei al romanilor cu Zékusbania Arpadienilor şi cu Dognecea epocii moderne), BKL 41/2, 1908, 644–651.
304. Régi súlymértékek. A Dáciával kereskedelemben állott aldunai és Pontus-melléki görög gyarmatok kereskedelmi súlymértékei időszámításunk kezdetén (Vechi unităţi de măsură a greutăţii. Ponduri ale coloniilor greceşti din zona Dunării inferioare şi regiunea Pontului aflate în relaţii comerciale cu Dacia la începutul erei noastre), KözgSzem 31, 1908, 416–421.
305. A római mérnökök eszközei (Uneltele inginerilor romani), MMÉK, 1908, 326–328.
306. Pannóniai iskolás – Síremlék Aquincum romjaiból (Copii şcolari din Pannonia. – Monument funerar din zona ruinelor din Aquincum), Néptanítók Lapja 1908, p. 16 (pop.).
307. A görög és római idők márvány- és kőbányászatáról (Despre exploatarea marmurei şi pietrei în lumea greacă şi romană), BKL 42/1, 1909, 30–38.
308. A dácziai bányászat lámpabélyegei (Ştampilele de pe opaiţele miniere din Dacia), BKL 42/1, 1909, 484–488.
309. Adalékok a rómaiak ólombányászatáról, tekintettel Dáczia és Pannonia ólomból készült kultuszemlékeire (Adăugiri la mineritul plumbului, în special cu privire la antichităţile realizate din plumb din Dacia şi Pannonia), BKL 42/2, 1909, 73–113.
310. Újabb adatok a Balkánfélsziget bánya- és ércztelepeihez (Noi date privind coloniile de minerit şi minereu din Peninsula Balcanică), în BKL 42/2, 1909, 690–695 (rec.).
311. Zsidó nevü vagy jelzésü helyek és régiségek Dácia területén (Locuri cu denumiri de origine evreieşti şi antichităţi de pe teritoriul Daciei Romane), Izraelita Magyar Irodalmi társulat 1909, 114–123.
312. Zur verwaltungsgeschichte der römischen Eisenbergwerke in Dakien, Klio 9, 1909, 375–376.
313. A drágakövek  és  féldrágakövek  bányatörténelmi  jelentősége  a  görögöknél  és  a  rómaiaknál

(Importanţa pietrelor preţioase şi semipreţioase la greci şi romani), BKL 43/1, 1910, p. 209–239.

314. Római bányamécses a rudai „Tizenkét Apostol Bányatársulat” barzahegyi ősvágatából s pár szó a bányavilágítás akkori módszeréről (Opaiţul minier roman de la Ruda „Asociaţia minieră 12 apostoli”. Muntele Barza şi câteva cuvinte privind modul de iluminare a minelor de atunci), BKL 43/1, 1910, 437–439.
315. Neue Beiträge zur Inschriftenkunde Dakiens, Klio 10, 1910, 495–505.
316. A moesiai limes kiterjeszkedése Torontál, Temes és Krassó-szörény vármegyék dunai partvonalaira Néró császár idejében (Extinderea limesului moesic până la malurile dunărene din comitatele Torontál, Temes şi Krassó), MKÉ, 1910, 136.
317. A rómaiak hadihajó szolgálata Pannonia és Moesia területén Diocletianusig (Serviciul de pază a vaselor de război romane pe teritoriul Pannoniei şi Moesiei până la domnia lui Diocletian), MMÉK, 1910, 155–171.
318. A római mérnökök mintahosszmértéke Tárentumból (Etalonul lungimii la inginerii romani din Tarent), MMÉK, 1910, 227–228.
319. Tocilescu Gergely 1850–1909 (Grigore Tocilescu 1850–1909), Századok 44, 1910, 72–73 (nec.).
320. A fügedi vicusról (Despre vicus-ul de la Füged), în ArchÉrt 31, 1911, 335 (rec.).
321. Arany és ezüst szoborművek s azok ékítési módja Balticából (Hispania) a Krisztus utáni második században (Statuete din aur şi argint de la Baltica [Hispania], din secolul II Chr., şi modul lor de decorare), BKL 44/1, 1911, p. 349–359.

322. A Krisztus születése előtti Dáczia ezüstötvösségének bányatörténelmi jelentősége (Importanţa orfevrăriei din Dacia privind istoria mineritului înaintea naşterii lui Christos), BKL 44/1, 1911, 521–551, 601–607.
323. Ólomsúlynehezék Dáczia fővárosából (Greutate de plumb din capitala Daciei), BKL 44/2, 1911, 545–547.
324. Római erdei emlék Lika-Krbava megyében (Antichitatea romană din pădurile comitatului Lika- Krbava [Dalmaţia]), ErdLap, 1911, 288–291 (pop.).
325. A két Moesia legioemlékeinek a jelentősége Alsó-Pannonia hadtörténetében (Importanţa militară a urmelor celor două legiuni ale celor două Moesii în istoria militară a Pannoniei Inferioare), HK 24, 1911, p. 197–235.
326. Neue Beiträge zur Inschriftenkunde Dakiens, Klio, 1911, 499–510.
327. Marţian Iulian, Archäologisch-prähistorisches Repertorium für Siebenbürgen, în MKÉ, 1911, 57–58 (rec.).
328. A rómaiak kereskedelmi hajózása Pannóniában. A dunai hajózás emlékei (Transportul maritim comercial al romanilor din Urmele navigaţiei dunărene), MMÉK, 1911, p. 449–457.
329. A rómaiak kereskedelmi hajózása a Dráva, Száva és Unna folyókon (Comerţul fluvial roman pe râurile Dráva, Száva şi Unna), MMÉK, 1911, 488–492.
330. Jung Gyula, Századok 45, 1911, 70–72 (nec.).
331. Római bányamécsek a Zalatna–Bucsum közti Korábia bányászatából (Opaiţele romane miniere de la Corabia, dintre Zlatna şi Bucium ), BKL 45/1, 1912, 204–205.
332. A dácziai aranyvidék 167-beli feldúlatása és hadászati következményei (Devastarea zonei aurifere din Dacia în 167 şi consecinţele sale în strategia militară), BKL 45/1, 1912, 347–358.
333. Néhány korhatározó kincslelet a dácziai bányászat területéről (Câteva tezaure definitorii din punct de vedere cronologic pentru mineritul din Dacia), BKL 45/2, 1912, 227–238.
334. Julius Berenicianus hadtestének szerepe Dácia védelmében 1–4 (Rolul corpului de armată al lui Julius Berenicianus în apărarea Daciei), HK 25, 1912, 1–25, 181–200, 392–415, 572–600.
335. Mercurius domborképe s annak jelentősége Miciában (Figura lui Mercurius şi importanţa sa la Micia), MKÉ, 1912, 209–212.
336. Vázlat Botár Imre potaissai gyüjteményéről (Despre colecţia lui Imre Botár de la Potaissa), MKÉ, 1912, 1–5.
337. Egy téves adat kiküszöbölése Dáczia történetéből (Eliminarea unei date din istoria Daciei), Századok 46, 1912, 128–132.
338. Erdélyi skytha tükrök (Oglinzile scitice în Transilvania), ArchÉrt 33, 1913, 318–327.
339. Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina k. 1900, în ArchÉrt 33, 1913, p. 390 (rec.).
340. Dácia emléktára (Tezaurul de antichităţi din Dacia), BH, 1913, 171 (pop.).
341. Potaissa (Torda) bányapolgárságának háztartási emlékeiből (Despre artefactele de uz comun ale comunităţii miniere de la Potaissa [Torda]), BKL 46/1, 1913, 22–28.
342. Dáczia aranybányászatának biztonsági szervezete (Sistemul de protecţie a mineritului aurifer din Dacia), BKL 46/1, 1913, 357–370.
343. A brassói ötvösség története (Istoria orfevrăriei braşovene), în BKL 46/1, 1913, 681–685 (rec.).
344. Körösbánya, más néven Csibebánya, avagy Fejér-Körös – Nagybánya és Kisbánya, másként Medvepatak a Hunyadiak idejében (Körösbánya/Baia-de-Criş, cu alt nume Csibebánya, sau Fejér-Körös – Nagybánya şi Kisbánya, altfel Medvepatak în perioada Huniazilor), BKL 46/2, 1913, 333–348.
345. Dácia megdülésének története (Istoria căderii Daciei), BSz 1913, 56–89, 202–238, 390–407.
346. Kazarow magyarázata Zalmoxisról, a hazánk földjén is gyakori lovas istenségről (Explicaţiile lui Kazarow despre Zalmoxis, zeitate ecvestră cunoscută şi pe teritoriul patriei noastre), TSz 1913, 263–265.
347. Domaszewski Alfred, Abhandlungen zur römischen Religion, Leipzig, 1909, în TSz , 1913, 422–425 (rec.).

348. Caelestis Virgo jelentősége Dáciában (Importanţa lui Caelestis Virgo în Dacia), ArchÉrt 34, 1914, 350–354.
349. Hoenes , Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien XII.k., în ArchÉrt 34, 1914, p. 415– 418, 454 (rec.).
350. A rómaiak bányagyarmata és kettős kőbányája Déva határában (Colonia minieră şi cele două mine din hotarul Devei), BKL 47, 1914, 554–562.
351. Decebál végső menedékhelye s a Traianus-oszlop képei (Ultimul loc de refugiu al lui Decebal şi imaginile de pe Columna lui Traian), MTAÉ, 1914, 519–525.
352. Mesterséges bányamenedékhelyek a hunyadmegyei aranyvidékről (Refugii miniere artificiale în zonele aurifere din comitatul Hunedoarei), BKL 48/1, 1915, 45–47.
353. Ortvay Tivadar, Temes vármegye és Temesvár város története a legrégibb időktől a Budapest, 1914 (Tivadar Ortvay: Istoria comitatului Timiş şi a oraşului Timişoara din cele mai vechi timpuri până în zilele noastre, Budapest, 1914), Századok 49, 1915, p. 422–427 (rec.).
354. Dácia határpere a két Moesiával (Conflictele de graniţă ale Daciei cu cele două Moesii), MTAÉ, 1916, 271–282.
355. Domaszewski Alfred, Die Rangordnung des römischen Heeres, Bonner Jahrbücher 1908, 1– 278, în Századok 50, 1916, p. 72–77 (rec.).